Talán sokan nem is tudják, hogy Visegrád 1700 lakosával az ország legkisebb városainak egyike. E kis közösség évszázadok óta a magyar és a német nemzetiség békés, alkotó egymás mellett élésének a színtere. A város és környezete egész évben vármindenkit a Dunakanyar és a Pilis páratlan természeti örökségének és - az egykor élt híres és rég elfelejtett egyszerű emberek szorgalmának köszönhetően - rendkívül gazdag épített örökségének találkozásához. Aki ma Visegrádra jön, a természet és elődeink ránk hagyott emlékei mellett részese lehet egy izgalmas, gazdag kultúrával rendelkező városka mindennapjainak is: kitűnő vendéglők, kellemes, igényes szállások, változatos programok biztosítják a kikapcsolódást, felüdülést.
LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK
align=left A mai várrendszert IV. Béla építtette az 1250-es években. 1323-ban Károly Róbert Temesvárról Visegrádra hozta át udvarát. Utóda, Nagy Lajos egy ideig Budára tette át székhelyét, de folytatta az építkezéseket. 1370-ben itt fogadta a lengyel rendek küldöttségét, akik neki ajánlották fel a lengyel koronát. Visegrád második fénykorát Mátyás király uralkodása alatt élte, aki nagyszerű épületeket emeltetett a várban, és felújíttatta Zsigmond király palotáját és itt tartózkodott 1408-ig. A vár feltárása és a megmaradt részek helyreállítása 1870-ben kezdődött meg, és hosszabb-rövidebb szünetekkel a mai napig tart.
A Fellegvár a visegrádi várrendszer (vízivár, alsóvár, felsővár) legismertebb tagja, mivel a Várhegy tetején álló építmény minden irányból messziről látszik, s a visegrádi kirándulások, túrák leggyakoribb célja. A szabálytalan alakú várat az autóparkoló mögötti, ötszög alakú külső keleti kaputoronynál érjük el.
align=right Az út bal oldalán a Reneissance Étterem reneszánsz köntösben felújított épülete látható. Az étteremben kosztümös felszolgálók korabeli receptek alapján készített, s cseréptálakon felszolgált specialitásokkal kínálják a vendégeket. Az étterem közvetlen szomszédságában, a Salamon-torony aljában található a Vár Hotel, mely 20 darab, zuhanyzós szobával, étteremmel, drinkbárral várja vendégeit. Folytatva utunkat, egy MOL-töltőállomás mellett elhaladva, bal oldalról a város központi, nagy parkolójához érünk, ahonnan gyalogos kirándulásokat tehetünk a város főutcáján, vagy a közúton továbbhaladva hamarosan elérjük a révállomást.
Az átkelő a Rév utcával szemben, a 11-es főút mellett található, s az óránként induló járatottal átkelhetünk a szomszédos Nagymarosra, de igény szerint, 120 és 70 fős hajókkal rövidebb-hosszabb kirándulásokat is tehetünk a Dunán.
A Dunapart mellett a város teljes hosszában kellemes, ligetes sétány került kialakításra, mely kiváló lehetőséget teremt a kikapcsolódásra, felüdülésre. A Rév utcán a városba bekanyarodva rögtön két vendéglátóhely is megállásra csábít. Balra a közkedvelt Fekete Holló étterem és panzió, jobbra pedig a Visegrád Hotel és Sirály Étterem szép, modern, mégis a tájba illeszkedő épületéhez érünk, ahol magas szintű, igényes ellátással, finom ételekkel várják a vendégeket.
A Grill Udvar elsősorban a meleg nyári esték kedvelt szórakozóhelye, a Rév utcáról nyíló kis üzletekben pedig lehetőség nyílik ajándéktárgyak vásárlására is. Az utca keresztőzédésében, a sarkon XVIII. sz.-i késő barokk római katolikus templom áll, mellette, gondozott parkban Árpádházi Szent Margit szobrában gyönyörködhet a látogató. Ez után a Don Vito Étterem és Pizzéria izgalmas, a 20-30-és hangulatát idéző épületéhez érünk, mely színes programjaival, kiváló konyhájával igen hamar a térség híressége lett. A következő épület a Városháza, mely köszönhetően a nemrégiben történt felújításnak, szépen illeszkedik az utcaképbe.
align=left A Fő utca híres házairól, egykori lakóiról a históriás-táblák adnak információt. Leghíresebb épület-együttese az egykori királyi palota, melynek épületei Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király alatt épült ki. A palota történetét bemutató Mátyás király Múzeum a kert bejárata mellett álló, a palota köveiből emelt épületben kapott helyet. Leghíresebb látnivalói: a vörös márvány Herkulus-kút eredeti darabjai és restaurált mása, az Oroszlános-kút mása, amelynek eredetije a Salamon-toronyban látható.
A Fő utcán továbbsétálva elhaladunk az 5. sz. ház előtt. Görgey Artúr (1818–1916), az 1848/49-es szabadságharc fővezére itt élte le teljes visszavonultságban hosszú élete utolsó 30 évét, és itt is halt meg. Az utca végén, kis téren áll Mátyás király bronz mellszobra, Fadrusz János alkotása, amely a híres, 1903-ban készült kolozsvári Mátyás-emlékmű részletének másolata. Jobbra, a Salamontorony utcán juthatunk fel az alsóvár lakótornyához, amely a Salamon-torony nevet egy téves hagyomány alapján kapta, mivel Salamon nem itt, hanem a Sibrik-dombon raboskodott.
Ha a Salamontorony utcán visszatérünk a partra, és folytatjuk az utat jobbra, néhány méter után egy parton álló, négyszögű torony maradványához érkezünk. Ez a rondella vagy vízibástya. Egyidős a várrendszer többi részével, s annak legalsó részét képezte. Innen figyelték a Duna forgalmát, valamint emelőszerkezetekkel vizet juttattak belőle az alsóvárba. Amennyiben a templomnál lévő kereszteződésnél jobbra (vagyis Esztergom irányába) fordulunk a kisváros jellegzetes utcájában tehetünk kellemes sétát. Az Apátkúti patak szépen rendezett medre melletti kis sétányon a Visegrádi-hegység irányába is indulhatunk.
Ha a templomtól egyenesen továbbhaladunk, a szépen gondozott Mátyás Király utcában folytathatjuk sétánkat. A Gulyás Csárda muskátlis ablakaival és udvarával hívogatja a vendégeket. Egy kellemes, szökőkutas park mellett folytathatjuk egyenesen is utunkat, de bekanyarodhatunk a Széchenyi utcára is, ahol a Művelődési Ház és Könyvtár kúriaépületében várják az olvasni, internetezni vágyókat, kiállítótermeiben pedig időszakos kiállításokat, tárlatokat is rendeznek.
A Mátyás Király utcában továbbhaladva A Pilisi Parkerdő Rt. központi épülete mellett elhaladva érjük el azt a pihenő résszel kialakított kereszteződést, melynek két épülete is említést érdemel. A kanyarban a város felé a kiváló Patak Fogadó szemet gyönyörködtető, az erdő felé pedig, a patakon átívelő fa hídon keresztül az Erdei Iskola barátságos épületével találkozhatunk. Amennyiben az Erdei Iskola útján továbbhaladunk, kellemes erdei sétákra, kirándulásokra nyílik lehetőségünk. Az Ördögmalom Vízesés után a Magda-forrás után érhetjük el a Telgárthy-réten található pihenő parkot, s a Bertényi Miklós Füvészkertet.
align=right Ha a kereszteződésben balra vesszük az irányt a Nagyvillám létesítményeihez jutunk el. A Nagyvillám szórakoztató központ az aktív kikapcsolódás kedvelői számára nyújt változatos programokat. A Nagyvillám oldalában található a Nagyvillám Vadászcsárda. Az Étteremből csodálatos panoráma nyílik a Fellegvárra és a Dunakanyarra. A helyi gasztronómiát elsősorban a pilisi erdőkből származó nemes vadak, kiváló és sokféle erdei gomba és gyümölcs felhasználása képviseli. A mogyoróhegyi látogatóközpont és kirándulóhely igen népszerű a jó levegőt, kellemes környezetet kedvelők körében csakúgy, mint a Dunakanyar Erdei Iskola és a Jurta Camping.
align=left Visegrád legújabb kori kincse a termál- és ásványvíz, melyet a Lepence-völgyében található kutak segítségével 1400 méter mélyről hoznak a felszínre. Ez a 39 °C-os héviz táplálja Lepence strandját melyet 1977-ben ott nyitottak meg, ahol a Lepencei-patak eléri a Dunát. A fürdő teraszairól gyönyörű a kilátás a Dunakanyar dömösi szakaszára.
Visegrádot közúton nemcsak a 11-es főúton, hanem a Pilisen keresztül, Pilisszentlászló irányából, gyönyörű erdeinket átszelő, kacskaringós úton is megközelíthetjük. Ha Budapest felől érkezünk a városba, akkor Szentgyörgypuszta városrésze után, a Városkapu szép íve alatt jutunk el a MAHART kikötőhöz, ahová menetrendszerűen érkeznek a sétahajók.
A Dunakanyar leglátványosabb túraösvénye: Spartacus-ösvény
A Visegrádi-hegység egyik legszebb, de kétség kívül legkultikusabb turistaútja az eredetileg vadászoknak kialakított merész vonalvezetésű Spartacus-ösvény, melyet 2015 szeptemberének végén végérvényesen átadnak a kirándulóknak. Megtisztultan, megerősödve, új jelzésekkel, táblákkal felszerelve várja a túrázókat Pilisszentlászló és Visegrád között a látványos, keskeny ösvény. Körtúránk Pilisszentlászló központjából indulva kanyarog végig a Spartacus-ösvényen a Telgárthy-rétig, majd a vadregényes Apát-kúti-völgyön át térünk vissza a bájos faluba.
A túra hossza: 14 km
A túra időtartama: 4,5 óra
Szintkülönbség: 290 m fel, ugyanannyi le
ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK
align=right
A VÁROS TÖRTÉNETE
align=left Visegrád kedvező adottságai és kulcsfontosságú stratégiai szerepe miatt a történelem során mindig is az érdeklődés középpontjában állt. Az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, s a bronzkortól folyamatosan lakott terület a város és térsége. A történelmi idők során kelták, germánok, rómaiak, avarok, magyarok lakták a Dunakanyar térségét. A magyarság letelepedésekor e terület Árpád fejedelem testvérének, Kurszánnak lett szállásbirtoka. Visegrád első vára a castrum-ra, annak köveinek felhasználásával épült, de ez a vár a tatárjárás idején elpusztult.
A mai várrendszert IV. Béla és felesége Mária királyné kezdte el építtetni az 1250-es években, ennek részei a 328 m magas hegyen álló Fellegvár, a Várhegy alatti dombon az Alsóvár, a Duna parton pedig a Vízibástya. Nemzetközi jelentőségűvé a XV. században, az Anjouk idején vált a város. Károly Róbert 1320 körül kezdte el a királyi palota építését a város főutcájában, a Duna parthoz közeli területen.
Pár év alatt e központ lett a királyi székhelye, s az uralkodó kedvelt tartózkodási helye.
1335-ben volt az a híres királytalálkozó, melyre Károly Róbert magyar király meghívására János cseh, Kázmér lengyel király, Károly morva őrgróf, Wittelsbach Henrik bajor és Rudolf szász herceg érkezett, s oly nagy jelentőségű egyezmény született, mely biztosította az érintett országok gazdasági függetlenségét Bécstől és a nyugati kereskedőktől.
align=right Károly Róbert halála után, fiát Nagy Lajos királyt Visegrádon keresi fel a lengyel küldöttség, s ajánlja fel a lengyel koronát számára. A város a következő fénykorát Mátyás király uralkodás alatt érte meg. A király nagyszabású építkezésekbe, felújításokba kezdett: kialakult a késő gótikus részletekkel gazdagított palota együttes, melynek ránk maradt emlékeit múzeumi sétáink során tekinthetjük meg. A reneszánsz udvarban a kor jelentős személyiségei fordultak meg, s bölcselkedtek a tudományok, a filozófia, az irodalom témájában, támogatták a művészeteket, élen jártak az újításokban.
A messze földről érkezők „földi paradicsomként” írták le Visegrádot .E virágzás a török időkig tartott, amikor is az ország minden tájához hasonlóan óriási hanyatlás és pusztítás vette kezdetét. A várért és városért folytatott harcokban Visegrád szinte teljesen megsemmisült. Az életben maradt emberek elbujdostak, elhagyták a lakhatatlanná lett települése. A vár megmaradt részeit 1702-ben I. Lipót osztrák császár parancsára robbantották fel.
A település újbóli fellendülése a XIX. században kezdődött el: dunai gőzhajózás megindulásával, amikor is a Dunakanyar, a Pilis-Visegrádi-hegység kedvelt kirándulási célpontja lett a fővárosból induló túrázóknak. Erre az időre tehető a feltáró munkák kezdete is, Viktorin József szlovák származású plébános ösztönzésére indul meg a romok feltárása és a műemlékek helyreállítása, amely munkában a kor legnevesebb régészei - köztük Schulek János – vettek részt.
align=left A királyi palota történelmi falai között 1991-ben a magyar, csehszlovák és lengyel miniszterelnök őseik példáját követve aláírásával létrehozta azt az együttműködést, melynek neve Visegrádi Négyek.
Ma Visegrád a hazai és nemzetközi turizmus kedvelt célpontja, mely az ország egyik leglátogatottabb üdülőkörzetében, a Dunakanyarba fekszik. Bár lakóinak száma alig 1700 fő - az ország egyik legkisebb városa - nem kevesebb, mint 300 ezer vendéget fogad egy évben.